A PONTYOK TÁPLÁLKOZÁSA ÉS EMÉSZTÉSE

1. rész ? A fehérjeemésztés

A pontyok legfontosabb természetes táplálékainak az aminosavforrások els?számú ?lel?helyei? számítanak, így aztán  egyáltalán nem mindegy, mennyire vagyunk képben mi, horgászok ebben a témakörben. Ugyan  sok mindent olvashattunk már a pontyok fehérjeigényér?l, azok emésztésér?l, de többnyire csak tudománytalan beszámolókban, melyek téveszméi sajnos a mai napig élnek a köztudatban. Itt az id? tehát, hogy megpróbáljuk rendbe tenni  a fogalmakat, tisztázni  a biológiai folyamatokat, lezárni a nyitott kérdéseket.

Akárcsak az emberi szervezetben, a halaknál is kialakult az evolúció folyamán az a fajta tápcsatorna, és annak egyes szakaszai, mely az életmódjuknak leginkább megfelelő táplálékforrásokat, elemeket képes hasznosítani, beépíteni. Ahhoz, hogy ebből pontyhorgász szemmel nézve hasznos információkhoz jussunk, érdemes ezt a tápcsatornát elsőként megismerni, tanulmányozni. A gyomor a növényevő és vegyes táplálkozású halak esetében gyakorlatilag teljes mértékben hiányzik, helyette e két csoportba tartozó fajoknál a bélcső kezdeti szakaszán egy tágulat figyelhető meg. A gyomor hiánya valószínűleg azzal magyarázható, hogy a kis mértékű táplálék feldarabolásához nincs rá szükségük. Ugyanakkor a gyomor hatékony fehérjebontó enzimjei híján a békés halak nehezebben képesek a magas fehérjetartalommal rendelkező haltápokat/haleledeleket/csalikat megemészteni, különösen az ún. polipeptideket, amely az összetett fehérjékre jellemző bonyolult, láncszerű szerkezet formájában áll össze.

De  mik is ezek a fehérjék meg a többiek?

Miel?tt tovább lépnénk, tisztázni kell pár fogalmat. Az aminosavak néhány tagból álló, viszonylag egyszer? szerves vegyületek, amiket úgy érdemes elképzelni, mint va- lami legóelemeket. Sok ilyen elem láncszer? összekapcsolódása hozza létre a fehérjéket, melyek értelemszer?en már sokkal komplikáltabb és nagyobb molekulák. A fehérjék ? vagy akár proteinek ? az él? szervezet felépítését és m?ködtetését végzik, illetve maguk is alkotói annak. Ha csak aminosavakból áll a láncolat (ami amúgy igen hosszú is lehet), akkor egyszer?; ha valami más ? nem aminosav ? is becsatlakozik, akkor összetett fehérjékr?l beszélünk. De hosszúságuk alapján is tesz különbséget a tudomány,  nagyjából úgy, hogy a viszonylag rövidebb (pl. 50-nél nem több tagból álló) láncot peptidnek, míg a hosszabbat már fehérjének (illetve polipeptidnek) nevezi. Hogy mindezt mi- ért jó tudni, az hamarosan, az emésztés egyes lépései során világossá válik.

A kagylótól az aminosavig

A békés halak a számukra szükséges 20 (esszenciális és nem esszenciális) amino- sav egy kiegyensúlyozott kombinációját igénylik. Az emésztés során keletkez? aminosavak a bélb?l a véráramba kerülnek, és így jutnak el a különböz? szövetekhez, hogy azok újraépítésében részt vegyenek. A szövetek fehérjéit 20 aminosav alkotja alapvet?en ? ezek közül némelyeket a hal szervezete képes szintetizálni, míg másokat nem. Ez utóbbiakat a táplálékának kell tartalmaznia. Azt a 10 aminosavat, amelyeket a békés halak nem ké- pesek szintetizálni, esszenciális aminosavaknak nevezzük.Mint látható, a halnak (és persze az álla- toknak általában) tehát nem fehérjeforrásra, hanem aminosavforrásra van leginkább szüksége.A proteinek biológiai értékét ezért az aminosavösszetétel határozza meg, például egy lizinben és metioninban gazdag fehérje, értékesebb tápanyag, mint egy ezekben az aminosavakban nem b?velked?.

A leírtak alapján érdemes átbogarásznunk az általunk használt bojliösszetev?k beltartalmi  paramétereit,  így hatéko- nyabban létrehozhatunk egy, a halak számára kiválóan emészthet?, hasznos csalit. A következ? lapszámban a szénhidrátok emésztési sajátosságaival folytatjuk.

Érdekes

A tejfehérjék (kazein, laktalbumin) aminosav forrásait azért nem képesek a halak hasznosítani, mert nem rendelkeznek azzal az enzimmel (kimozin), amely a tejfehérjeforrások bontásáért felel, hisz náluk az evolúció során kialakult szaporodási, illetve  utódgondozói  magatartás nem tette indokolttá a tejfehérjebontó enzimek létrejöttét.